Nem kellett sokat gondolkodni azon, hogy milyen bevezetőt írjunk és milyen címet adjunk a most következő bejegyzésnek, egyöntetűen Joey szavai jutottak eszünkbe: It's London, Baby!

Szóval, London az a város, amit nem is kell annyira bemutatni. Jó, tudjuk, hogy ez egy jó nagy klisé, de London az a hely, akit így vagy úgy, innen vagy onnan, de ismernek az emberek. Van, akinek otthon, van, akinek munkahely, van akinek úti cél.

Fektessük a hangsúlyt egy kicsit az utóbbira. A brit fővárosba számtalan módon el lehet jutni repülővel Magyarországról, Budapestről, Debrecenből, fapadossal vagy prémiummal, Luton, Gatwick, City, Stansted és a Heathrow-ra is lehet repülni, akár napi többször. Így akár szabadnap nélkül, hétvégi kiruccanásként is kihúzhatjuk a bakancslistákról.

Így indultunk neki mi is, egy péntek esti Wizz járattal a Gatwick repülőtérre. Tehát volt a zsebünkben egy teljes szombati nap és egy 65 százalék vasárnap megnézni, elég-e ennyi idő Londonban. Nos a válasz egy kis spoiler is egyben: Nem nagyon. Mindez azt jelenti London megérdemel több napot is, de ha csak 2 napnyi idő jut rá, akkor mi vagyunk a te embereid, mert most már tényleg leírjuk, hogyan töltöttük el ezt a 2 napot.

Azt is sokan ismerik, milyen az időjárás azon a vidéken, ezért egy kicsit engedjétek meg nekünk, hogy dicsekedjünk: szinte végig 10+ celsius fok volt, szombaton pedig szinte végig sütött a nap. A szél azért fújt rendesen, de ez még mindig a mázli kategóriájába tartozik. Ennek megfelelően pedig az egész hétvégét sétálással töltöttük. És most már tényleg a lényeg:

Első nap. 

Az angol reggelink után - erről majd később - útnak eredtünk a London Bridge-en át, egészen a Szent Pál-székesegyházig (St. Paul's Cathedral). Csakhogy wikipediáskodjunk kicsit, a katedrális London legmagasabb pontján, a Ludgate Hill tetején helyezkedik el.

Innen tovább haladtunk, a Millennium Bridge-n át, a híd túloldalán pedig a Tate Modernhez érkezünk. Egészen közel hozzá helyezkedik el a Globe Theatre.

Tate Modern

A Tate modern, kortárs művészeknek és alkotóknak otthont adó épület eredetileg erőműként szolgált, melyet az 1940-es és '60-as évek között építettek. Múzeum és galériaként pedig 2000 óta szolgál. Látogatása ingyenes, de becsületkasszán alapul. Ha a kiállításokra nem nagyon vagyunk kíváncsiak, érdemes legalább az ajándékboltot megtekinteni, rendkívül érdekes könyvek és ötletes ajándékokat lehet kapni.

A Tate után érdemes a rakparton maradni, és a Parlament / Big Ben felé venni az irányt, mert el fogunk sétálni a London Eye, valamint egy nagyon pöpec és profi gördeszka és görkorcsolya pálya mellett.

És picit maradva a London Eye-nál, az óriáskerék a város egyik jelképe, ami kis ideig a legmagasabb építménye is volt. Egy fél órás menet 27 fontba kerül, amit még lehet turbózni pezsgővel, és egyéb különlegességekkel, amik persze drágábbak.

Az óriáskerék után a parlament és a Big Ben felé vettük az irányt, ami jelenleg felújítás alatt áll. A parlament után a Westminster-apátság, majd a Westminster templom következett.

A templomtól már nem volt messze a Buckingham-palota, a városfoglaló sétánkban ez következett. De sajnos nem volt itthon senki, a királynő a téli rezidenciáján tartózkodott. :)

Mindemellett, London nemcsak építészetéről és hangulatáról híres. Rögtön a Buckingham-palota mellett található a St. James-park, mellette pedig a Green park. A város összes parkja gazdag állatvilággal rendelkezik, sokféle szárnyassal, és sok-sok mókussal. Elég szemtelenek tudnak lenni és kérdés nélkül felmásznak az emberre.

A St. James Park után a Piccadilly Circust vettük célba, majd ezután a Soho negyed felé vettük az irányt.

Soho London

A West End Soho városnegyed London vibráló városnegyede, az éjszakai élet központja, amely rengeteg design ruhaboltokkal, pubokkal, éttermekkel van tele. A városnegyed mellett található a kínai negyed, valamint a Covent Garden, amely a színház- és mozinegyede a városnak. Tényleg minden második épület valamilyen színház. A Covent Gardenben található egy kézműves piac, melynek Apple Market a neve, valamint a Seven Dials Market, ami egy igazi városi, újhullámos hely enni-inni, valamint szintén design, kézműves termékeket vásárolni.

Második nap

A második napunk eleve nem volt teljes, hiszen legkésőbb este 7-re ki kellett érnünk a reptérre. De azért így is rengeteg időnk volt még felfedezni a várost.
Reggeli után célirányosan, London egyik legnagyobb parkját céloztuk meg, a Hyde Parkot. Közel 142 hektáron terül el és a számok kedvelőinek, több, mint 4000 fának ad otthont és majdnem feleannyi madárnak.

Rendkívül érdekes volt látni a Kis Sándorpapagáj populációt a Hyde Parkban, a legérdekesebb az volt, hogy nem is fáztak. Külön turistacsoportok érkeznek magvakkal, almákkal etetni a papagájokat, akik annyira szelídek már, hogy kézből esznek. Ezt a galambok is megteszik.

A Hyde parkhoz közel található a Paddington Railway Station, a pályaudvar mellett pedig egy Paddington maci-szobor is található. Rögtön a pályaudvar után pedig a Little Venice városnegyed leledzik, ami tényleg egy nagyon kicsi Velencének látszik, a kanális oldalain pedig kávézók, éttermek találhatóak. Januárban egy kicsit üres volt, de érződik, hogy itt inkább melegebb időben van "élet".

Hol együnk és hol igyunk?

Azt érdemes leszögezni, hogy valóban szinte végtelen lehetőség van Londonba repülni, de akármennyi időre érkezünk a városba, fel kell készíteni a pénztárcánkat, érdemes megtömni, mint a libát.
És ha mindez megtörtént, akkor használjuk ki: a reggeliről nem is kell nagyon sokat beszélni, nemcsak dietétikai szempontból fontos, hanem az angol reggeli mítosza miatt is. Mi a The Breakfast Club-ot próbáltuk ki, amely a Soho negyedben található, vagy a Bankside negyedben.
Igazi, kiadós reggeli, végtelenül kedves személyzettel. Mondjuk az egész lakosságra jellemző, hogy segítőkészek és közvetlenek.

Londonban amit muszáj enni, az a Fish and chips. Ehhez a Shakespeare's Head nevű pubot ajánljuk a Soho negyedben. Egy adag Fish and chips 14 fontba kerül.

Akár édes nassolnivalóként, akár sósként, de kötelező étek a pite. Már ha meg fogunk éhezni egyáltalán napközben, mert olyan kiadós reggelit kaptunk, hogy csak estére éheztünk meg.

Rengeteg barátságos pub, bisztró található a városban, érdemes legalább 1-1 gin-tonikra vagy sörre beülni.

... és egy kisebb, vegyes galéria:

Végül, de nem utolsó sorban, élveztük ezt a kissé rohanósra sikerült röplátogatást, és kétség kívül ki is lehet pipálni ennyi idő alatt, elmondhatjuk, hogy Londont is megjártuk, de tettük ezt úgy, hogy nem jártunk múzeumban és nemcsak sétáltunk néha, hanem jó erős gyalogtempóban is közlekedtünk. Szóval mindenképp megér London legalább 3 napot, illetve még legalább 3 napot, már csak azért is, hogy miután letudtuk az úgynevezett kötelező látnivalókat, most jöhetnek azok a helyek és titkok, amiket a helyiek ismernek csupán.

A kihívás elfogadva. :)