Lassan-lassan, de egyre több ország nyitja meg újra határait és kapuit a turisták számára is, így lassan-lassan de kicsit annál is lassabban visszaáll az életünk egy régi kerékvágásba, vagy hasonlóba. Egy pozitív hozadéka biztos van az elmúlni látszó időszaknak, hogy sok útitársunkkal karöltve elindultunk felfedezni országunk szépségeit, legyen a cél városi forgatag vagy a természet csendje. 

Mi az utóbbi felé indultunk el hetekkel ezelőtt és valóságosan vérszemet kapva húztuk fel a túracipőket és indultunk el teljesíteni az Országos Kéktúrát. Örömünkre már olyan terep következett, ami már nem érhető el BKK-val vagy minimális utazással, nem "tudható le" 1 nap alatt. Tehát tömény kihívás, 2 nap mászás, több, mint 1000 méter szintkülönbség, 45 kilométeren. Ez az! 

Még mielőtt ki is lépnél ebből bejegyzésből -  nagyon örülünk, hogy itt maradtál - az Országos Kéktúra 17., Nagymaros és Nógrád között tekergő szakaszát az egyik legszebbként tartják számon. Valóban, olyan gyönyörű panoráma tárult elénk a Julianus-kilátóból, a Nagy-Hideg-hegyről, a Csóványosi Kilátóból, Három-hárs gerincéről, hogy csak ámultunk és bámultunk. Ráadásul nem is kötelező az egész 40+ kilométert letolni. 

A szakaszt két részre bontottuk, az első nap Nagymarosról túráztunk Kóspallagig, ahol megszálltunk, majd másnap Kóspallagtól Nógrádig. 

Első nap: Nagymarostól Kóspallagig

Az útvonal a kompátkelőtől indul, pecsételni a vasútállomás peronján lehet, majd elindulunk felfelé. A bükkös erdőben kapaszkodva felfelé hamarosan a hegygerincre érünk, majd rövid időn belül felmászunk a Hegyes-tetőre és a Julianus-kilátóhoz. Mindenképp érdemes pihenőt tartanunk, amíg megcsodáljuk a körpanorámát. 

A kilátó után leereszkedünk, majd széles, erdei úton haladva a Virágos-térre, majd a Köves-mezőre érkezünk. A csodálatos mezőkön végighaladva rövid időn belül ismét egy ereszkedőhöz érünk, de előtte megcsodálhatjuk a kilátást. Tiszta időben látható innen a Csóványosi kilátó is. Ott is el fogunk haladni ám. :) 

Az ereszkedés után nemsokára Törökmező turistaházhoz érkezünk, ahol nemcsak pecsételnünk kell, de ha van elég energiánk és elszántságunk, mehetünk egy "kört" a kalandparkban. Az állatkertet azért mindenképp érdemes megtekinteni. A turistaház után haladunk tovább, eleinte széles erdei úton, majd szűk ösvényen.

Nemsokára egy csendes mezőre érkezünk, ami ketté van szelve villanypásztoros kerítéssel, amit mi csak demilitarizált zónaként emlegettünk. :)

Később, Piroska-hegy oldalában leereszkedünk a Korompa-patak völgyébe, keresztezzük az országutat. Innen már nincs messze Kóspallag. 

Ha az időkeretbe csak ez a napi túra fért bele, Kóspallagról a 350-es vagy a 353-as busszal tudunk visszajutni Kismarosra.

Ha a szakaszt folytatni szeretnénk, megszállhatunk a Kisinóci turistaházban vagy akár a Börzsönyi Szabadidőközpont lakókocsijainak egyikében. Mi ezt választottuk, a tulajdonos nagyon korrekt, a hely pedig egészen jól felszerelt. 

forrás: borzsonyiszabadidokozpont.hu

Második nap: Kóspallagtól Nógrádig

A lakókocsik a túraútvonaltól kisebb kitérővel érhető el, de pár perc alatt visszaérünk a templomhoz, ahonnan folytatódig az útvonal. Ahogy kiértünk a faluból felkapaszkodunk egy kálváriához, ahonnan ismét pazar a kilátás. Kálvária után leereszkedünk, majd átkelünk a patakon, és egy szűk, ágas-bogas ösvényen, csalánoson haladunk, majd érkezünk lassan a Kisinóci turistaházhoz.

Itt újra pecsételni kell, majd innentől nyílegyenes felfelé. Felfelé, a végtelenbe és tovább. Felfelé és még mindig felfelé, összesen 580 métert. Meredek, de nem annyira hogy négykézláb kelljen mászni, egy nagy erőbedobással teljesíthető. 

A már tényleg végtelennek tűnő felfelé vezető út után elérjük a 865 méter magas Nagy-Hideg-hegy csúcsát. A turistaház büféjében pecsételünk, majd ajánlott pihenni kicsit. Legalábbis addig, amíg ismét megcsodáljuk a kilátást. 

A Nagy-Hideg-hegy után kicsit leereszkedünk, majd ismét megindul a kaptatás felfelé, a Csóványosra. Utunkat sziklás terep is ötvözi a hegygerincen pedig többször rálátunk a hegyre. Ismét egy nagy adag emelkedés és kaptató után megérkezünk a kilátóba.

Lélegzetállító kilátás, egyedülálló körpanoráma tárul elénk, belátható az egész Börzsöny, a Mátra, tiszta időben pedig mind az Alacsony-, mind a Magas-Tátra is.

Ezután már csak ereszkedni fogunk, és csak nagyon minimális, pár lépésnyi emelkedő vár még ránk, de csak a végén, szóval a Csóványos csodáitól ereszkedésbe kezdünk. Elérjük a Három-hárs gerincét, az itt vezető gyönyörű, bükkös földút szintén gyönyörű kilátással párosul.

A Fultán-kereszt és pihenőhelynél levő elágazásban balra fordulunk, majd egészen a Boros-patak völgyéig ereszkedünk. Átkelünk a patakon, majd rövid ideig felfelé haladunk a Szalatnya oldalába. Itt nem árt óvatosnak és körültekintőnek lenni, ottjártunkkor (június másodikán) 2 őz is elsuhant mellettünk, és az úttól nem messze egy vaddisznó tekintetét és megpillantottuk. 

A fémsorompónál elhagyjuk az erdőt, majd nemsokára megérkezünk Nógrádra, előtte egy impozáns mezőt keresztezünk, ahonnan látható mind a vár, mind a település. 

A bélyegzőt a vasútállomás előtti információs táblán találjuk meg. Nógrádról pedig egészen hangulatos, már-már erdei vasútnak is betudható vonatozással juthatunk Vácra. 

E két napban mindenből jutott, rengeteg emelkedő, de mindent kárpótolt a környezet, a változatos, lélegzetállító táj, a növényzet. Szinte minden egyes lépés bizonyítéka volt annak, hogy kifejezetten érdemes néha úgymond itthon maradni és felfedezni akár a közvetlen környezetünket, akár távolabbi helyeket is. 

Ha nem szeretnél lemaradni további útjainkról, itt tudsz követni bennünket Instagramon, itt pedig Facebookon